GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések


GYakran Ismételt Kérdések

Kik azok az „energiavámpírok”?

A vámpír szó hallatán rendszerint egy nagyfogú, szúrós tekintetű vérszívó képe ötlik fel bennünk, de az igazság, hogy az „energiavámpírok” köztünk élnek.
Ha egy soklakásos házban egy-egy lakásban nem fűtenek, attól még ott is meleg van. Ennek az oka, hogy az épületek egyes lakásait nem szigetelik belülről, csak a külső határoló felületek kapnak hőszigetelést. A lehetőség tehát adott, viszont az „energiavámpírrá” válás már egyéni döntés. „Potyázhat” egy lakó az energiával, ha a szomszédjával tartatja melegen lakását. Alapesetben viszont abban a lakásban, amelyikben nem fűtenek, elvileg annyi foknak kellene lennie, mint odakint. Vagyis befagynának a vízcsövek, a lakás lakhatatlanná válna. Mint tudjuk ez nincs így. Éppen ezért, abban az esetben, ha egy lakó nem fűt, a szomszéd lakások biztosítják számára a fűtöttséget, és fizetik meg helyette a hődíjat.
Az igazságtalanságnak persze itt még nincs vége. Aki egy rendszert nem - vagy csak keveset és ritkán - használ, annak is viselnie kell a rendszerfenntartás költségeit (pont emiatt emelték most a gázszolgáltatás alapdíját 70 százalékkal). Ez az elv különösen fontos a blokkosított épületek esetében, ahol egy központból indul a fűtés és a használati meleg víz, amit akkor is meg kell termelni, ha csak egy lakó veszi éppen igénybe.
Minden rendszerben vannak „potyautasok”, akik a szabályokat rugalmasan értelmezik. Ez viszont nem lehetséges. Bizonyos költségeket (pl. lift, lépcsőház-takarítás) a közösség minden tagjának arányosan kell viselnie. Ezek alól bárki kivonhatná magát olyan alapon, hogy őt közvetlenül ez nem érinti (pl. nem használ liftet).
Azok a lakók tehát, akik a többség költségén melegszenek, kárt okoznak a lakásukat életvitelszerűen használóknak.


Mi történik, ha egy fűtő-hűtő berendezésen állítanak a műszerrel beállított szabályozó szelepeken?

Ha a fan coil-ok szelepeit - a nagyobb meleg reményében - teljesen kinyitják, akkor azzal jelentősen megnövelik a lakásuk hőfogyasztását, mert a szelep nem zár automatikusan, így a meleg víz teljes kapacitással, folyamatosan áramlik a készülékben. Aki leveszi a szelepről az állítóművet, kiiktatja a konvektor automatikus teljesítmény-szabályozását. Ezzel másoknak nem okoz kárt, csak a saját fogyasztása nő meg.


Melegvíz-ellátás esetén miért nem az elfogyasztott víz alapján számláznak, és miért nem adják meg a pontos hőfokot?

A távhőszolgáltató csak hőenergiát szolgáltat. Az elfogyasztott hőenergia mennyisége az elszámolás alapja, nem pedig az elfogyasztott víz mennyisége. A fogyasztói közösség az üzemviteli megállapodásban jelölheti meg a meleg víz kívánt hőfokát.


Miért kell alapdíjat fizetni?

Egy konkrét jogi eset bemutatása kapcsán részletesebben foglalkozunk az alapdíj kérdésével.

Egy panaszos 1999. júliusában beadvánnyal fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához a távhőalapdíj ügyében. Idézzük: "... A fogyasztók által a távfűtőműveknek fizetett alapdíj olyan szolgáltatásnak minősül, amelyért ezek a közüzemi szolgáltatók nem nyújtanak ellenszolgáltatást..."
"... Az áru vagy szolgáltatás árában a szolgáltatás teljes árának szerepelnie kell, mivel bármely rendszert mindenki olyan mértékben rongál, amilyen mértékben használ."
Az országgyűlési biztos a vizsgálatot lefolytatta, ezt követően 2000. áprilisában tájékoztatta a FÕTÁV-ot, hogy a panaszos beadványát elutasította, a következő indoklás alapján:
"... A rendelkezésre állás, helytállás, készenlét vállalása a szolgáltatások egyik alaptípusa. Az a szolgáltatás, amelyért a távhőszolgáltató társaság az alapdíjat felszámítja, egy rendelkezésre állás típusú szolgáltatás, melynek vagyoni értéke van. A vagyoni érték azt jelenti, hogy a távhőszolgáltatás ellátásához szükséges költségek mindenképpen felmerülnek, vagyis a szolgáltatás igénybevevője maga nem képes az ezen költségeket okozó infrastruktúra fenntartására, akkor valaki másnak kell fizetnie azért, hogy az tartsa készenlétben számára a szükséges gépeket, apparátust, gondoskodjon a karbantartásról stb., illetve hogy a szükséges hőmennyiséget a rendelkezésére tartsa. Ezért a beadványt elutasítom."

Mik is azok a hődíj nélküli (energiavásárláson felüli) indokolt költségek?

A legnagyobb tétel az eszközállomány fenntartásának, felújításának és karbantartásának költsége. Egyéb, az alapdíjban kalkulálandó állandó költségeink: a dolgozók munkabére, a Főtáv általános fenntartási költségei, adók, illetékek, kamatok, stb. Ezek az állandó költségek gyakorlatilag a hőforgalomtól függetlenek, és nemcsak a fűtési időszakban merülnek fel, hanem folyamatosan, az egész év során.
A jog - a természetes monopóliummal való visszaélés elkerülésére - a szolgáltató számára szigorú ellátási kötelezettséget szab meg. Ez többek között azt jelenti, hogy a távhőszolgáltató (még -15 Celsius-fokos külső hőmérsékletnél is) köteles megfelelő fűtést biztosítani, illetve bármely évszakban éjjel-nappal meleg vizet szolgáltatni. Az ellátási biztonság ilyenfajta garantálásának előfeltétele, hogy a megfelelő kapacitás - mindenkor - rendelkezésre álljon. Ha úgy tetszik, ennek az ára az alapdíj.